A nemzeti összetartozást jelképező emlékoszlop áll a Környei út - Kocsi út kereszteződésében

Városunk   A városról     

P1070544.JPG

Az első világháborút követően a győztes nagyhatalmak felosztották Magyarországot, amely addig betöltötte a Kárpát-medencét. Területeink mintegy kétharmadát elvesztettük, több milliónyi magyar ajkú honfitársunk került a határok mögé az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum következtében.

 

Az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, és a a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel kinyilvánítja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”

 

Tata Város Önkormányzata is adózni kívánt a kilencven évvel ezelőtti békediktátum tragédiája és a határon kívül szorult honfitársaink előtt egy trianoni emlékoszloppal. Az emlékoszlopot – a szőgyéni Smidt Róbert fafaragó alkotását - a tatai Környei út – Kocsi utca kereszteződésében, egy füves tisztáson állították fel ünnepélyes körülmények között.

Az emlékoszlop felavatásakor Michl József országgyűlési képviselő, Tata polgármestere beszédében kifejtette: új időszámítás kezdődik, hiszen csak akkor van esélye a magyar nemzetnek a túlélésre, ha összefogunk, és az összetartozás gondolata hatja át cselekedeteinket is. A helyszínt tekintve pedig a választás azért esett éppen erre a területre, mivel itt halad el az a főút, mely a városból kivezet. Amikor útnak indulunk vagy éppen hazatérünk, mindig megpillantjuk  ezt a faragott oszlopot, megcsodáljuk, de ez egyúttal eszünkbe juttatja az 1920-ban a  magyar nemzetet ért tragédiát is.

 

Az emlékoszlopot a történelmi egyházak képviselői is megáldották, majd a megjelentek közül jónéhányan koszorút helyeztek el előtte, többek között Konterman László, Tata testvérvárosának, Szőgyénnek alpolgármestere. Ezzel Tatán újabb emlékhely létesült, és a közterületet a Nemzeti összetartozás terének nevezték el.