Keresztény magyar konferencia a felvidéki Paláston

 

A szlovákiai magyar és magyarországi alapítású közös mozgalom, a Keresztény Magyar Szövetség (KMSZ) szervezett a minap konferenciát a felvidéki Paláston, magyarországi és szlovákiai magyar résztvevőkkel: egyházi személyekkel, politikusokkal, közéleti személyekkel. A település egyik patinás épületében, a cserkészeknek otthont adó Ivánka-kúriában hangzottak el a magvas gondolatok magyarságról, nemzettudatról, két nemzet egymás mellett éléséről, a hit megvallásáról, a kisebbségi sors nehézségeiről.

 

A Kereszténység és nemzettudat címet viselő találkozón szólt többek között Michl József tatai polgármester, Fehér Csaba felvidéki történész, a tatai Kuny Domokos Múzeum munkatársa, dr. Herdics György apát, s még mások. A rendezvényen részt vett Simon Géza, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés alelnöke, s Helység Anikó palásti polgármester. A tatai Lévai Ádám grafikus egy pályázati lehetőségre hívta fel a figyelmet. A helyszín választását azzal indokolták Fehér Csaba, Hammerlik Richárd, Halász Béla és Sárközi János, a mozgalom vezetői, mert tapasztalataik szerint a magyar vidéket magára hagyták a felvidéki magyar kulturális központok, városok. Erőteljes kulturális leszakadásnak vagyunk a tanúi, ezzel is szerették volna a hely választásával felhívni a figyelmet a sürgető változtatásra.

 

A konferencia mottója Teleki Pál miniszterelnöktől származott, aki maga is cserkész volt, s a személyiségét hangsúlyozottan jellemezte mind a keresztény, mind a nemzeti gondolat. Az előadások némelyike visszatekintett a XX. századi csehszlovákiai magyar egyházak történetére, felfedte a maival megegyező történelmi párhuzamokat, analógiákat. Elemezték ezen egyházak jelen állapotát és a jövőt tekintve a lehetséges utakat igyekeztek körvonalazni a felvidéki magyar keresztény egyházak és híveik számára. A Keresztény Magyar Szövetség szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy meggyőződése szerint a keresztény gondolatnak és egyházaknak helye van a közélet minden területén, nyomatékosították az egyházi és a világi személyek. Kiemelten fontosnak tartandó az oktatásügyi, szociális és a kulturális szféra, mert nem lehet sikeres a nemzeti felemelkedés kereszténység, illletve a keresztény értékek megerősödése nélkül, sem az anyaországban, sem a Felvidéken. (Utolsó képünkön a cserkészek által készített, rovásírásos botok sorakoznak a falra felakasztva.)

 

Fehér Csaba történész bemutatta a felvidéki magyar katolikusok helyzetét: a csehszlovák hatalom a magyar katolikus közösség elleni támadásait, a magyar tiltakozást és annak fórumait, eredményeit, az esztergomi érsekség, a revízió összefüggéseit. Illetve kísérletet tett az említett korszak és korunk magyar katolikus állapotának párhuzamba állítására. Michl József fővédnökként napjaink értékválságáról beszélt, a fogyasztás és a pénz hatalmának eluralkodásáról. Egyfelől pazarlás folyik, másfelől nő a szegénység, s mindennek folyományaként lelki kiüresedés tapasztalható. Isten felé fordulni, a keresztény tanításokba kapaszkodni sokaknak segíthet, ha útmutatást kapnak hozzá, fejtette ki véleményét a kereszténydemokrata politikus. A család, a gyermekek, a falusi életvitel értékeit hangsúlyozta a nagycsaládos édesapa polgármester, hozzátéve: a közösségi élet az elsivárosodást megakadályozandó kaphatna súlyt mindennapjainkbn.