Dunaalmás

www.dunaalmas.hu

Dunaalmás a Duna-völgy és a Gerecse találkozásánál fekvő, üdülési szerepkörrel is rendelkező település. Az 1980-as évekig Neszméllyel egyesítve alkotta „Almásneszmélyt”, de azt követően önálló községként törekszik üdülési arculatát erősíteni és Szlovákia felé a komp-szerepét kialakítani. A Tatai kistérség északi határvonalán, a Duna partján a 10-es számú főúton Neszmély után, vagy az 1-es útról Tata után letérve, míg vasúton az Esztergom-Komárom vonalon közelíthető meg. Dunaalmás – az előkerült régészeti leletek tanúsága szerint – ősidők óta lakott hely. A helység első írásos említése 1094-ból származik. A településnek jelentős egyháztörténeti múltja van: a Pannonhalmi apátság már 1213-ban bencés templomot és kolostort építtetett a községben. Ezt 1529-ben a törökök elpusztították. A községbe 30 év múlva református családok települtek, akik a romos templomot kijavították és birtokba vették. A mai templom – a régi helyén – 1894-ben épült, eklektikus stílusban. A Duna fölé magasodó domboldalon áll a település 1754-ben épült, barokk stílusú katolikus temploma, melynek berendezése a XVIII. században készült. Dunaalmás művelődéstörténetének meghatározó emléke Csokonai Vitéz Mihályhoz kapcsolódik. Szerelme és múzsája Vajda Júlia (Lilla) Dunaalmáson élt. A főutcán álló Csokonai Művelődési Házban 1971-ben emlékszobát hoztak létre, mely a későbbiekben néprajzi, helytörténeti anyaggal is bővült, előzetes bejelentkezéssel látogatható. A szomszédos parkban 1966-ban állították fel a költő szobrát. Lilla sírja, az irodalomkedvelők zarándokhelye a templomdombon, a temetőben található. A község jelentős ipartörténeti emléke a két malom. Az Által-ér torkolatában épült (ma romos állapotban lévő) kis malom története a török időkig vezet vissza. A nagy malom vízimalomnak épült a 17. Században, 1917-ben alakították át dieselmotoros hengermalommá. 1964-ig működött, mikor a Dunaalmás és Naszály községek földterületéből létrehozott termelőszövetkezet számára feleslegessé vált, majd állaga egyre romlott. Felújítása az 1990-es években kezdődött és napjainkban is tart. A községben található továbbá a 15 éves háborút lezáró 1606-os, ún. zsitvatoroki béke emlékműve, amely a békekötés helyszínének állít emléket. Dunaalmás egyik legfőbb természeti értékét – a kitűnő földrajzi elhelyezkedés mellett – az a langyos, kénhidrogénben gazdag karsztforrás jelenti, amely a községet régóta ismert fürdőhellyé tette. E forrás – a tataiakhoz hasonlóan – az elmúlt évtizedekben elapadt, napjainkban azonban ismét újjáéledőben van. Ugyancsak kiemelkedő értékkel bír a Dunaalmási Kőfejtő országos védettségű területe, amely az évmilliók geológiai fejlődéstörténetének megkapó tanúfalai mellett egy római kori kőhordó utat is kínál az erre látogatónak. Dunaalmáson található a Vértestől a Dunáig mintegy 53 km hosszon kanyargó Által-ér torkolata is. Dunaalmáson a személyhajó kikötő 2003. május 1.-től üzemel újra. Dunaalmás a neszmélyi borvidék része, ezért minden ősszel szüreti felvonulást és bált tartanak. Gyakran rendeznek hajókirándulásokat is. Az „Almások Almása” nevű országos helytörténeti- és ügyességi verseny ötlete és 1999. évi első megrendezése is Dunaalmás nevéhez kötődik.