A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

A Magyary Zoltán társadalom- és településfejlesztési, igazgatásszervezési, helyi gazdaságfejlesztési terv elemei

A Komárom-Esztergom vármegyei Hírlap 1935. november 9-i számában dr. Magyary Zoltán Mit kell tennünk Tata-Tóvárosért? címmel cikket közölt. Ez a program a teendők jól átgondolt összefoglalása volt: elsőként kifejtette az egységes – a két községet összefogó – városrendezési terv szükségességét; javasolta a vízvezeték és a csatornázás kiépítését, a nagytemplom környékének rendezését, a Vár körüli ásatások megindítását, a Vár restaurálását, Zsigmond és Mátyás emlékműveinek felállítását, Fellner Jakab jeltelen sírján emléktábla elhelyezését.

A Tata fejlődése terv hat nagy fejezetből és 26 részprogramból áll. Az első öt nagy programadó fejezet névadói Tatához kötődő alkotó személyiségek. A saját szakterületén tatai működése mellett mindegyikük országos jelentőségű munkásságot is felmutathat. A város eszmeileg, szellemileg így kapcsolódik be az ország életébe. Ezekkel a személyekhez kötődő programokkal azt is kifejezzük, hogy számunkra a város vezetése, fejlődésének elősegítése elsősorban nem technikai vagy anyagi kérdés, hanem elsősorban személyes ügy. Hiszünk abban is, hogy nagy álmokkal Tatán most is mozgástérhez juthatnak olyan jelentős személyiségek, akik a Magyary-terv, vagy azon belül egy-egy program élére állnak. A hatodik program a megvalósítás útját vázolja fel.

I. Mikoviny Sámuel vizek és zöldfelületek program

I/1. Tata az élő vizek városa program – a tatai vizek „működésbe hozása”;

I/2. Tatai zöld táj program – parkváros program, zöldfelület-hálózati rekonstrukció, egységes tatai zöld táj létesítése, fasorok, parkok, sétányok, pihenő-és játszóhelyek sokaságának létrehozása, felüdülési, sportolási lehetőségek, szorosan összekapcsolva az élő vizek városa programmal.

II. Fellner Jakab településfejlesztési program

II/1. Tata szíve program – Tata és Tóváros történelmi városközpontjainak rehabilitációja, a nagy rekonstrukciók területének kiterjesztése;

II/2. A tatai és tóvárosi főutcák és főterek fejlesztési program – utcák és te

rek, amelyeket élettel töltünk meg;

II/3. A megérkezés helyei, tematikus útvonalak program – információs pavilonok, a megérkezés helyei a történelmi városmagokba, városi „állomások”, egy-egy adott témához kapcsolódó útvonalak létrehozása;

II/4. A Tata és Tóváros közötti terület új életre keltése program – tartalmi újragondolás, műszaki átalakítás, új szemléletű forgalomszervezés, kulturális rendezvény-és konferencia-központ;

II/5. A Május 1. út rehabilitációja program – a városközpontot megkerülő útvonal „beharapásainak” gyógyítása az egyes „lyukak” számára új funkciók találásával, a történeti értékek erősítésével;

II/6. Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert alközpontjainak kialakítása program – a helyi kötődések, identitás erősítése;

II/7. A lakótelepek rehabilitációja, rekonstrukciója program – a lakótelepek beágyazása a város szövetébe;

II/8. Tata közlekedésének rekonstrukciója, akadálymentesítési programja – a város vonzerejének megtartása, a felesleges átmenő forgalom elterelése (elkerülő út), a forgalomcsillapítás kiterjesztése a kertvárosi jellegű területeken, akadálymentesítés a közterületen és az intézményekben;

II/9. Városüzemeltetési és infrastruktúrafejlesztési, bláthy Ottó energetikai program – városüzemeltetés, a vízi, informatikai és az energia közművek fejlesztése.

III. Öveges József oktatási, kulturális, sport, család-és ifjúsági program

III/1. Tudásalapú városfejlesztés – Tata iskolaváros fejlesztési program – az óvodától a felsőoktatásig, művészeti képzés összművészeti szinten az óvodától kezdve, szakképzés, népfőiskola, felnőttoktatás, a felsőoktatásban posztgraduális képzés a környezetvédelem, a vízügy, az idegenforgalom, a sport és a művészetek területén;

III/2. Tata a kultúra városa – a kultúra húzóágazat, nagyszabású programok, világi és egyházi, a „magas” és a népi kultúra együttműködése;

III/3. Tata gyermekbarát és ifjúsági programja – a város biztonságosabbá és barátságosabbá tétele a legkisebbek számára, új közösségi helyek kialakítása a fiataloknak;

III/4. „Magyar gyümölcs – magyar kert – magyar táj” program – Tata természeti és szellemi gyümölcsei, kapcsolata a közvetlen környezettel és a tájjal.

IV. Esterházy gazdaságfejlesztési program

IV/1. Munkahely-teremtési program – munkahelyteremtés az egész városban, a kis-és középvállalkozások, családi gazdaságok folyamatos támogatása, erősítése;

IV/2. Tatai iparfejlesztési program – a hagyományos és környezetbe illő iparágak támogatása, új, környezetkímélő iparágak meghonosításának elősegítése, ipari parkok támogatása, logisztika és raktározás a fő közlekedési utak mentén;

IV/3. Tatai mező-és erdőgazdálkodás fejlesztési program – város és vidéke újra egymásra talál, valódi piac és a közösség által támogatott mezőgazdálkodás és élelmiszeripar segítése, a kistérségi együttműködés megújítása, összekapcsolása a biogazdálkodás elterjesztésével;

IV/4. Tatai turizmusfejlesztési program – a történeti örökségre, a táji, természeti értékekre alapozva, a kistérségi kapcsolatokra is építve.

V. Giesswein Sándor szolidaritási program

V/1. Szolidaritási és szociális program a tataiakért;

V/2. Család-és gyermektámogatási program – Szent Erzsébet Alap a tatai gyermekekért, családokért a helyi kötődések és az emberi mi- nőség szolgálatában;

V/3. A város a tatai idősek szolgálatában program – idősgondozás a segítés új alapokra helyezésével;

V/4. A tatai egészségügy fejlesztése program – új típusú egészségközpont létesítése a megelőzéstől a rehabilitációig.

VI. A megvalósítás útja

VI/1. A kitörési pontok, prioritások meghatározása – kapcsolatok és ütemezés az egyes programokban, az azonnal, kevés pénzből beindítható programok, az önkormányzat által támogatott, mások által végrehajtott programok, rövid, közép-és hosszú távú programok.

VI/2. Tatai pénzügyi alapok – a város fejlődése érdekében.

VI/3. A város egészének bevonása – a város demokratizálása, a közösségi költségvetés-készítési program első lépései.

Minden programban megjelenik a társadalomfejlesztés, a településfejlesztés, az igazgatásszervezés, a városüzemeltetés koncepciója, illetve a helyzetkép, jövőkép, akcióterv (rövid, közép-és hosszú távú terv) hármasa.