Tata építészeiről nyílt kiállítás a Söréttoronyban

A Kuny Domokos Múzeum és Tata Város Önkormányzata szervezésében november 29-én nyitották meg a Söréttoronyban azt az állandó kiállítást, mely Tata építészeinek állít emléket.

 

A Kőfaragó házzal területi egységben lévő Söréttorony (Fellner Jakab kilátó) funkcionális felújítása idén nyáron fejeződött be a Kálvária dombon. A Söréttorony visszakapta egykori kilátó funkcióját új ablakokkal és díszkivilágítással, környezetében pedig interaktív játszó- és pihenő tér jött létre. Michl József polgármester július végén ezzel kapcsolatban már hangsúlyozta, hogy a felújítással emléket állítanak a torony építészének Puhl Aladárnak, valamint Fellner Jakabnak, az Esterházy családnak és mindazoknak, akik itt Tatán a város építésében bármilyen módon részt vettek.

Kövesdi Mónika a Kuny Domokos Múzeum művészettörténésze a kiállítás kapcsán elmondta: - Már megszoktuk, hogy ezt a tornyot kilátóként használjuk, ahonnan körbenézhetünk. Az új, állandó kiállítás egyfajta segédlet ehhez, hiszen a tárlat tartalma Görözdi Géza tervezésében arról szól, amit föntről láthatunk. A lépcsőkön felfelé haladva tehát tulajdonképpen felkészülhetünk azoknak az épületeknek a megfigyelésére, értelmezésére, melyek különböző korok és stílusok jellegzetes műemlékeiként kirajzolják Tata karakterét. Ez a kiállítási segédlet előhívja a múltból az építtetőket, a királyt, a földesurat és a polgárt, de előhívja az építőmestereket is, akik közül többet  Lévai Ádám karakterrajzai elevenítenek fel, hiszen nem maradt fenn mindegyikőjükről képmás.

A „Tata építői” című kiállítás a Söréttorony falán időrendi sorrendben mutat be nyolc építőmestert és a hozzájuk kapcsolódó épületeket. A lépcsőkön felfelé haladva láthatjuk:

-Suess Orbánt a végvár építőjét, akinek vezetésével átépítették a tatai várat, kialakították az olaszbástyákat (a Ferrando- és a Rosenberg-bástyát) és a kapuboltozatot.

- Kuttner Jakabot a Kapucinus Templom tervezőjét, a komáromi vár helyreállításával foglalkozó, hadiépítészetben jártas építőmestert.

- Anton Pilgramot a nagytemplom tervezőjét, aki haláláig az Esterházy-uradalmak építésze is volt, az ő tervei szerint épült a majki kamalduli remeteség. Számos egyházi épület mellett főúri rezidenciákat is tervezett, például a pápai Esterházy-kastélyt.

- Fellner Jakabot a tatai uradalom építőmesterét, a magyarországi barokk építészet egyik legjelentősebb alakját, aki 1743-ban került Tatára. Idővel rá várt az uradalom kínálta számos építési feladat megoldása: a fogadók, malomépületek, istállók, lakóházak mellett az uradalmi építési iroda vezető mestereként ő fejezte be a nagytemplom épületét, és ő kapott megbízást a tatai Esterházy-kastély valamint a piarista társház tervezésére.

- Hültl Dezsőt a piaristák építészét, akit az 1765-ben alapított tatai piarista rendház U alaprajzú, barokk épületének bővítésével bíztak meg. A patkó alakot egy teljes épületszárny beiktatásával négyszögletesre bővítette, így nyílt lehetőség új konviktusi szárny nyitására 1930-ban.

- Feszty Gyulát Budapest építészét, aki Feszty Árpád festőművész, Feszty Adolf műépítész és Feszty Lajos tatai uradalmi jószágkormányzó testvére volt. A Feszty-fivérek szívesen időztek Tatán, közülük a két építész, Adolf és Gyula saját tervezésű villát építtetett magának a tó partján, egymás közelében.

- Baumgarten Sándort az iskolaépítőt, aki nagy gyakorlatára való tekintettel kapott megbízást a kegyestanítórend új tatai főgimnáziumának tervezésére 1911-ben. Az épület kivételesen nem a divatos szecessziót képviseli, hanem Esterházy Károly püspök egri egyetemépületét, a Fellner Jakab tervezte egri Líceumot vette alapul.

- és Puhl Aladárt a Söréttorony építészét, aki tatai születésű építészmérnök volt, 1921-től a Tata-Tóvárosi Hitbizományi Uradalom szolgálatában állt. Számos út, utca, csatorna, gát, üzemi épület mellett az ő tervei alapján készült többek között a tóvárosi községháza, és a sörétöntő torony épülete is.

A Tata építőit bemutató kiállítás megnyitóján Michl József polgármester úgy fogalmazott: - Minden olyan alkalom, amikor az elődeinkről megemlékezünk, egyben jóvátétel is. Fontos, hogy azoknak, akik már nincsenek közöttünk úgy tudjunk emléket állítani, hogy az utódaink is megismerhessék. Ezért találtuk ki a Tata tantárgy oktatását is, hogy azokat, akik városunkért a múltban sokat tettek megörökíthessük és a gyermekeinkkel is megismertethessük, hiszen minél jobban ismerik Tatát, annál jobban meg is tudják szeretni.

A kiállítás a Söréttorony nyitva tartási ideje alatt tekinthető meg, keddtől vasárnapig 8-tól 18 óráig.