Zenés színdarabbal ünnepeljük a városegyesítés 80. évfordulóját

Zenés színdarabbal állít emléket Tata Város Önkormányzata Tata és Tóváros egyesítésének, az esemény 80. évfordulója alkalmából. A „Történet 1938-ból” című zenés színművet decemberben öt alkalommal láthatja majd a tatai közönség.

Tata és Tóváros egyesítését számos küzdelem előzte meg. A sajtóban ugyan többször helyet kapott az egyesítés gondolata, de 1923-ban, majd 1925-ben is sikertelenül zárultak a próbálkozások. Az egyesítés kezdeményezője, szervezője, a helyi születésű közigazgatás tudós, Magyary Zoltán volt, aki több fórumon is hangoztatta véleményét: többek között 1936 februárjában és márciusában is újságcikkekben foglalt állást az egyesítés mellett Komárom és Esztergom vármegye lapjában. Mindkét község képviselő-testülete ellenezte az egyesítést, a vármegyei kisgyűlés azonban kérelmet nyújtott be a belügyminiszterhez az összevonás érdekében. A miniszter az ellentmondó előzmények ellenére 1937. novemberében elrendelte az egyesítést, végrehajtására pedig 1938. június elsejéig adott határidőt. Május 22-én megválasztották az új képviseleti tagokat és elöljárókat, s ezzel létrejött az új egyesített nagyközség: Tatatóváros. Az elnevezés később változott Tatára.

A 80. évforduló alkalmából készült színdarab írója Bognár Istvánné elmondta: -  a városegyesítés történetének színpadi változata ugyan jegyzőkönyvek és dokumentumok hiteles leírásai alapján készült, ám nem lehet csupán a tényekre hagyatkozni, ezért egy magánéleti szál teszi emberközelivé a produkciót. Az előjátékból és 11 színből álló zenés darab egy nagymama visszaemlékezésein alapul, aki az édesanyja által elmesélt hajdani történet szálait eleveníti fel, egy tatai lány és egy tóvárosi fiú szerelmét. A fiatalokat el akarták választani egymástól családjaik szembenállása miatt, hasonlóan Rómeó és Júlia történetéhez. A színdarabban a két fiatal bonyodalmakkal teli kapcsolatán keresztül elevenedik meg Tata és Tóváros egyesítésének története.

    A történetíró Bognár Istvánné ezekkel a gondolatokkal ajánlja a nézők figyelmébe a színdarabot: „Nyolcvan év nem sok egy város életében. Mégis jó alkalom arra, hogy megálljunk, visszanézzünk, és eltűnődjünk: mi mindent változtatott a döntés, amely két településből egy nagyobbat, virágzóbbat hozott létre. Milyen érvek ütköztek, milyen indulatok csaptak össze, hogy élték meg a változást az akkor élők. A ma élő idősebb korosztály még „testközelből”, az egyesítés résztvevőinek elbeszéléséből ismerhette meg az eseményeket. A mai tizenéveseknek már mindez történelem. Hogy mégse tananyagként találkozzanak a két község egyesítésének történetével, színdarab készült róla, mely a „zenés dokumentumjáték” alcímet viseli. Színdarab? Egy előjáték és 11 villanásnyi jelenet. Az előjáték napjainkban játszódik; a nagymama visszaemlékszik arra, amit szülei meséltek, és minden jelenetben egy-két bevezető mondattal kommentálja a történteket.  Dokumentumjáték? Valóban korabeli jegyzőkönyvek, újságcikkek, kisfilm felhasználásával készült. De két síkja van: az egyik, az „így történt” a fenti forrásokat igyekszik színpadszerű közegbe helyezni. Találhatunk benne megmosolyogtató részeket – hiszen az egyesítés ellenzői nemegyszer megmosolyogtató érvekkel hadakoztak. És a történet másik szála az „így is történhetett”: a mindennapok nyelvére igyekszik lefordítani a tényeket: hogyan avatkoz(hat)tak be a vélt vagy valós érdekek az egyének életébe? Mindez zenés keretben, dalbetétekkel, fülbe mászó muzsikával.”

A színpadi mű zenéjét Balázs Attila őrnagy, a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár Zenekar vezetője szerezte, aki idén tavasszal kapta a felkérést a zeneszerzésre, s a szöveg első változatának elkészülte után fogott a munkához. Az alkotási folyamat nyáron kezdődött, és a végére szinte minden műfaj szerepet kapott a tangótól a keringőn át a rockzenéig. A változatosság mellett szempont volt, hogy a fiatalabb korosztály számára is vonzó legyen a zene. Sokáig kérdéses volt, hogy élőzene vagy hangzóanyag legyen az előadáson, s mivel az utóbbi megoldást választották, így még nagyobb teret kaphatott az alkotói szabadság. A városegyesítés 70. jubileumára Balázs Attila egy misét komponált, ami szakrális műfaj a maga bevett szabályaival. „Azonban az elmúlt 10 évben lokálpatrióta lettem - fogalmazott a zeneszerző - ez pedig egy komoly személyes elköteleződést is jelent a feladat iránt”. A zene hangulatában benne vannak a nyári emlékek, ugyanis az első hangjegyek augusztusban kerültek papírra. A történetben megjelenő szerelmi vonal lehetőséget adott arra, hogy a muzsika minél sokszínűbb legyen, az énekes tételek pedig önállóan is megállják a helyüket. Balázs Attila egyébként Magyary Zoltán szerepében látható majd az előadásban.

A „Történet 1938-ból” című színdarab rendezője Schmidt Magda, a váci pedagógiai főiskola volt drámapedagógus tanára. A visszaemlékező nagymama szerepében Petrozsényi Eszter színművészt láthatjuk majd, mellette pedagógusok, nyugdíjasok, középiskolások és a Kőkúti Általános Iskola Fazekas utcai Tagintézményének kamarakórusa segít minket visszaröpíteni 1938-ba, városunk születésének pillanataihoz. A mű hangzó anyagának felvételénél vezényelt Román Géza százados és Balázs Attila őrnagy, közreműködik a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár Zenekar. A hangfelvételt Kapui Szabolcs a győri Harmónia Hangstúdió munkatársa készítette Tatabányán, az Erkel Ferenc Zeneiskolában.

Az előadások tervezett időpontjai:

-december 6-án és 7-én 09:00 órától és 11 óra 30 perctől, valamint

-december 8-án 17 óra 30 perctől.

Az előadás ingyenesen, de csak regisztrációs jegy felmutatásával tekinthető meg. A regisztrációs jegyeket a Magyary Zoltán Művelődés Központban szerezhetik be az érdeklődők. Az előadásokkal és a regisztrációval kapcsolatban hamarosan további információkat olvashatnak a www.tata.hu oldalon és a Városkapu újságban.