Emléktáblákat avattak Tatán Dr. Ugron Gábor emléke előtt tisztelegve

Az Éremgyűjtők Tatai Szervezete és az Ábel Alapítvány szervezésében szeptember 9-én két emléktáblát is felavattak Dr. Ugron Gábor emléke előtt tisztelegve Tatán, a Malom utca 41. sz alatti Ugron-villa tóparti oldalán.

Az emléktáblákat az Ábel Alapítvány és az Ugron család, valamint az Éremkedvelők Egylete és a Tatai Éremgyűjtők jóvoltából leplezték le.

Dr. Ugron Gábor (Marosvásárhely 1880. január 8. – Bakonybél 1960. október 27.) egyetemi tanulmányait Lipcsében, Genfben és Budapesten végezte. A jogi doktorátus megszerzése után közigazgatási pályára lépett, Maros-Torda Vármegye főszolgabírójává választották. 1906-tól Ugocsa Vármegye, később Maros-Torda Vármegye főispánja volt, s 1913-ban csatlakozott Andrássy Gyula Alkotmány Pártjához.  1917. június 15. és 1918 január 25. között az Esterházy- és Wekerle kormányok belügyminisztere volt, 1918 januárjában Erdély királyi biztosa lett. 1926-ban csatlakozott Bethlen István Egységes Pártjához. A parlamentben leginkább pénzügyi kérdésekkel foglalkozott, s az övé volt a tatai Ugron-villa. 1934-től 1944-ig az Éremkedvelők Egyesülete (ÉKE) és a Magyar Éremművészeti Egyesület (MÉE) elnöke is volt.

Dr. Ugron Gábor élete sok szállal kapcsolódott Tatához, az Ugron villa volt az ÉKE találkozóhelye, az Öreg-tó sétányon ma is megcsodálhatjuk a gyönyörű épületet. Az építményt Feszty Gyula, az Esterházy uradalom műépítésze tervezte és építette saját céljaira 1885-ben, tőlük vásárolta meg 1906-ban id. Ugron Gábor országgyűlési képviselő, Garibaldi önkéntese. Az ifjú Ugron általában a nyári időszak egy részét és a hétvégéket töltötte itt a villában, mely időnként a budapesti művészek, különösen az éremművészek, éremszobrászok találkozóhelye is volt. A villa tulajdonjoga az Ugron család birtokában maradt, egészen az államosításig. Érdekes sportkapcsolódása is van a villa egykori tulajdonosának, hiszen Ugron nagyon kedvelte a balatoni vitorlás sportot. Tulajdonában volt az 1936-ban épített Rabonbán nevű vitorlás hajó, melyet később Bujtor István, színész-rendező vásárolt meg. A háború előtt Ugron Gábor nyerte az első balatoni kék szalagot, valamint öt magyar bajnoki címet.

A két emléktábla felavatásán Kövesdi Mónika emlékezett vissza a kivételes életpályára. A Kuny Domokos Múzeum művészettörténésze Ugron Gábor életének tatai vonatkozásával kapcsolatban elmondta: - Akár a politika színterein, akár az operabarátok között, Ugron Gábor egy körben mozgott a tatai Esterházy Ferenc gróffal, az édesapa Ugron Gábor a korábbi tatai birtokossal, a nábob Esterházy Miklós gróffal, nem csoda hát, hogy Tatán, e főváros közeli, kedvelt, felkapott üdülőhelyen vásároltak nyaralót. Feszty Adolf svájci stílusú nyaralóját a házat öröklő Feszty Margit 1906-ban adta el Ugron Gábor országgyűlési képviselőnek, majd az épület az államosításig az Ugron család tulajdona maradt. A ház nem túl nagy, de kényelmes, elegáns, festői környezete pedig különösen elbűvölővé teszi. A kertjében található barlang, vagy inkább víznyelő tengerszem formára alakítva a kert külön látványossága lehetett eredetileg is. Kövesdi Mónika az emléktáblákkal kapcsolatban kiemelte: - Az Éremgyűjtők Egyesülete helytörténeti érdeklődéstől áthatott civil szervezet, amely a numizmatika patinás, történeti optikáján keresztül keres kapcsolódási pontokat a múlthoz, Tata múltjához. Minőségi, nem egyszer plakettel díszített emléktáblákkal irányítják a figyelmet a múlt személyiségeire, mozzanataira. Így emlékeztet többek között egy-egy szép tábla Hóman Bálint kultuszminiszterre, Antall József miniszterelnökre, akik a Numizmatikai Társulat elnökei is voltak, és Niklovits Károlyra, a 20. század legnagyobb éremgyűjtőjére. Ugron Gábor, a politikus és miniszter emlékét egykori háza (nyaralója) őrzi, s ettől a pillanattól kezdve egy tábla az ingatlan falán, amely a tataiak és az idelátogatók figyelmét is megragadja, s amely a hajdani Éremkedvelők Egyesületének és a Magyar Éremművészeti Egyesületnek elnökeként is emlékezik a ház jeles gazdájára.