A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

Exobolygók és fényjelenségek – tudományos érdekességek közérthetően

Az Eötvös-gimnázium Öveges-programjának eredményeit ismertették, valamint közérthető tudományos előadások hangzottak el egy, a napokban az intézményben rendezett, úgynevezett „disszeminációs” konferencián.

 

Tavaly októberben kezdődött a munka az újonnan kialakított, pályázati forrásból megvalósult természettudományos laborban. A projektre 257 millió forintos Európai Uniós támogatást nyert el a gimnázium. Azóta a 11 partnerintézménnyel együttműködve nemcsak a helyi, hanem térségi diákok és tanárok, több százan vettek részt a laborfoglalkozásokon, a tudományos játszóházi programokon és versenyeken – mondta el Barsi Éva igazgató a konferencia résztvevőinek, akik többnyire természettudományos tantárgyakat tanító pedagógusok voltak.

Mivel 2015 a Fény Nemzetközi Éve, ezért a konferencián elhangzott előadások is kapcsolódtak e témához. Szakály Nikolett, fizika-angol szakos végzős egyetemista az exobolygók világába kalauzolta el a hallgatóságot. Mint mondta, még néhány évtizeddel ezelőtt is komoly viták folytak arról, mit nevez a tudomány bolygónak.

A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban adott erre konkrét meghatározást. Eszerint bolygó az az égitest, mely a nap körül kering, elegendő súlya van ahhoz, hogy gömb alakja legyen és tisztára söpörte a pályáját körülvevő térséget. Azokat a bolygókat, melyek nem a nap körül keringenek, nevezzük exobolygóknak. Az elsőt 1990-ben azonosították, s csak az utóbbi 1-2 évtizedben ért el oda a műszertechnika, hogy ezeket felfedezhessék. Az első fényképfelvételt 2004-ben készítették egy exobolygóról és több kutatóprogramot is indítottak tanulmányozásukra. Az egyik legismertebb kutatóeszköz egy magyar, HATnet nevű, a legsikeresebb azonban a Kepler-űrtávcső. Az idén januárban megtalálták a Földhöz leginkább hasonló exobolygót, egy hónappal ezelőtt pedig a Föld unokatestvérét, mely 1,6-szorosa planétánknak. Sokan kíváncsiak arra, van-e ezeken élet. Előfordulhat körülöttük folyékony halmazállapotú víz, egyebet azonban jelenleg nem tudhatunk biztosan.

A fény segítségével nagyon kis távolságok vizsgálatára alkalmas megoldásokról beszélt dr. Kele Péter az MTA-TTK Szerves Kémiai Intézet tudományos főmunkatársa. Ismertette, hogy a fény milyen módon alkalmas például az élettani folyamatok molekuláris kutatására, a gyógyszerek hatásmechanizmusának követésére. Egy rövid bemutatót is tartott a fény különböző megjelenési formáiról a lumineszcencia jelenségen keresztül. A nap további részében műhelymunka és interaktív kísérletezés folyt az Öveges-laborban.